7. fejezet

Szerda reggel. A készülődés alatt a fejem még mindig a tegnap este történteket játszotta le újra és újra. Minden apró mozzanatot elemzett, és én teljesen kikészültem ettől. Minél hamarabb látni akartam Ya Out. Megérinteni, megölelni és beszélni vele. 
Nagy meglepetésemre ezt a szürke nadrágot kaptam elő a szekrényből, de nem akartam időt szánni a gondolkozásra, hogy miért. Sietni akartam minél jobban.
Pontban 10 órakor léptem be az RTL-be. Rögtön a színpad mögötti öltözőkhöz mentem és benyitottam a ByTheWay-ébe. Nem kellett volna, ugyanis pontosan szemben találtam magam Patocska Úrral, aki éppen egy szál alsónadrágban állt ott. A döbbenettől teljesen lefagytam és valamiért őt bámultam. Egész jó teste van. Bár nem olyan jó, mint Ya Ounak, de egész elmegy. Ekkor észrevettem, hogy tudja, hogy őt nézem, szóval gyorsan elkaptam róla a tekintetemet.
- Jó reggelt Patocska Úr! Nem láttad Ya Out? - kérdeztem tőle.
- A büfénél vár téged.
A válasza után gyorsan távoztam a helységből, nehogy megint a testén felejtsem a tekintetemet.
- Szia! - köszöntem Ya Ounak, amikor a háta mögé értem.
- Szia! - pattant fel és szorosan megölelt. - Leülsz?
- Persze. 11 órától a tiétek a színpad.
- Szuper, akkor van még 45 percünk. Hogy aludtál? - mondta, majd megfogta az asztalomon pihenő kezeimet.
- Remekül. De valaki nagyon hiányzott - feleltem őszintén.
- Nekem is! - mosolygott.
Az a 45 perc nekem 5 percnek sem tűnt, úgy elszaladt.
- Mennem kell - mondta Ya Ou. - 11 óra lesz 2 perc múlva.
- Tényleg. 
Felálltunk az asztaltól és elsétáltunk a színpadig. A folyosón összetalálkoztunk Oli úrral. Éreztem, ahogyan vörös lesz az arcom a látványától. De miért?! Nem értem.
Míg ők próbáltak, addig én Katával a nézőtéren ülve dolgoztam az Ipademen. A próbákat osztottuk be a következő napokra. Pontosan meg kell szervezni, hogy mikor kié a színpad, a tánctanár, az énektanár. 
A nagy munka közben azért néha rá-ránéztem a színpadra és legfőképpen Ya Oura, de közben folyamatosan egy szőkeséget is láttam. 
Nagyon tetszett a fiúk produkciója. Nagyon ügyesek és tehetségesek. A héten a Radioactive című számot fogják énekelni. Tuti, hogy tovább jutnak.
Este Ya Ou átjött hozzám az Iberostarba vacsorázni. Megint remekül éreztem magam. Sokáig azon gondolkoztam, hogy felhívjam-e magamhoz, de végül nem tettem. Helyette inkább átültünk a bárba. 
11 körül ment haza. Holnap már csütörtök lesz, szóval egyre több feladatom lesz.